Már több alkalommal írtam, beszéltem nektek a januári életmódváltás kapcsán, főleg arról, hogy ezt mindig érdemes fokozatosan, kis lépésekben, reálisan, magunkhoz mérten csinálni.

Sajnos sokaknál nem ezt tapasztalom, sőt! Rengetegen büntetik magukat azért mert megettek egy-egy finomabb, hízlalóbb, zsír- vagy akár szénhidrátdúsabb finomságot, holott nekik éppen fogyókúrázniuk „kéne”, hiszen Újévkor megfogadták.

Nekik üzenem: Az evés örömforrás, az étel pedig nem ellenség! Ha rossz ízűen eszel meg valamit, az a testnek is rossz lesz, nem csupán a lelkednek. Nem kell „leedzeni”, vagy utána cserébe koplalni miatta, ha kívánod, edd meg, és lépj túl rajta 🙂

Mondom mindezt úgy, hogy igyekszem én is odafigyelni arra, mit és mennyit eszem, idén szeretném én is visszanyerni, vagy nagyjából visszanyerni a szülés előtti formámat, kondíciómat. Hidd el, ez nem ellentmondás! Ennek fényében írom a Jó(l)enni étrendeket is, ezt közvetítem a tanácsadások során is: tudd, mik a normák, mennyiségben, minőségben, de ezek a normák ne legyenek extra szűk határokon belül megszabva, legyen elég mozgástér!

Mire gondolok konkrétan: ötször eszem, jó sok zöldséget, aránylag kevés húst, figyelek a folyadékra, heti 3x mozgok, de bizony ettem már januárban fánkot, tatárbeefsteaket, somlóit, rántott husit sült krumplival, és hét végén sanszos, hogy egy Halpatkós fish&chips is be fog figyelni, mert többször eszembe jutott a héten.

Megbeszéltük, menni fog? Hidd el, könnyebb, mint gondolnád! Ja, és nem a mozgással, a „lemozgással” van a baj, tessék sportolni! 

Abonyi Orsi dietetikus